Önkéntes mentőszervezetek

A katasztrófavédelemben jelentős szerep hárul az önkéntes mentőszervezetekre. A különleges kiképzésű, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, polgári védelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződések olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek sem az állami, sem az önkormányzati tűzoltóságoknál nem állnak rendelkezésre, vagy állami, önkormányzati fenntartásuk indokolatlanul nagy költséget jelentene. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai megerősítették, hogy ezeknek a szervezeteknek az elsődlegesen beavatkozó tűzoltóságok mellett végzett tevékenysége nélkülözhetetlen.

Európa számos országában – alkalmazkodva a törvényes jogrendhez, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek irányításával – szintén bevonják a különleges kiképzettséggel rendelkező szervezeteket, szervezeti egységeket a katasztrófa-elhárításba. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kétféle módon valósul meg. Az egyik, amikor a hivatásos katasztrófavédelmi szervek rendelkeznek speciálisan kiképzett és különleges feladatokra bevethető egységekkel, így ezek fenntartása nem jelent további költségeket. A másik szisztéma szerint – Magyarországé is ilyen – önkéntes mentőszervezetek (nem kormányzati szervezetek, NGOs) bevonásával próbálják kezelni a különleges szaktudást igénylő helyzeteket, amelynek feltétele a szervezetek működésének részleges finanszírozása (állami támogatás fenntartása, pályázati rendszer bevezetése, eszközfejlesztések elősegítése).

Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben – speciális szakismeretük, felkészültségük alapján – rendkívül nagy szükség van. E speciális felkészültségű "készenléti egységek" különböző szervezeti formában működnek. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van, de az ország társadalmi, gazdasági fejlődésével számuk nőtt és több területre szakosodtak. Feladataikat az alapszabályukban meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük, ebből következően tevékenységi körük sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Ma nemzetközi elvárás a földrengés sújtotta területen bevethető (komplex mentésre alkalmas) városi kutató-mentő-, vagy árvíz esetén az árvízi mentőcsapatok létrehozása és alkalmazása.

Az önkéntes mentőszervezet speciális eszközökkel felszerelt, komplex alakulat, amelyet katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtására állítottak össze vagy alakítottak meg, legtöbbször közhasznú szervezetként.

Az 1986-os berhidai, majd az 1999-es törökországi földrengést és a 2004-es Srí lankai szökőárat követően az önkéntes mentőszervezetek száma megnőtt, és a gazdasági válság ellenére is egyre újak alakulnak. A mentésbe bevonható önkéntes mentőszervezetek száma Magyarországon jelenleg közel 70, amely több mint 1300 fős tagságot jelent. Az általuk ellátott feladatok:

  • kutyás személykeresés, romkutatás, területkutatás, nyomkövetés;
  • búvár és vízi/árvízi kutatás-mentés;
  • barlangi mentés, műszaki, magasból-mélyből mentés, alpintechnika;
  • légimentés és -felderítés, légi erdőtűzoltás;
  • egészségügyi/orvosi ellátás biztosítása;
  • komplex mentési műveletek.

A BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelősége által regisztrált önkéntes mentőszervezetek együttműködési megállapodást kötöttek a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságokkal. Jelenleg 63 szervezet ezer tagja került az országos nyilvántartásba.


1. ábra: Önkéntes mentőszervezetek alkalmazási számai

Itthon és külföldön több alkalommal vonták be ezeket az önkéntes szervezeteket, így például 2004/2005-ben a szökőár által sújtott Sri Lankán, 2006-ban az árvízzel elöntött Romániában, Szerbiában és hazai árvízi védekezés (2000, 2001, 2002, 2006) során, valamint 2009-ben a földrengés következtében segítséget kérő Indonézia, Nyugat-Szumátra, majd 2010-ben Haiti térségében.

Számos esetben nemzetközi gyakorlaton képviselték hazánkat az önkéntes mentőszervezetek (EU-TACOM-SEE-2006, EU-DANEX-2006, NATO-IDASSA-2007, EULUX-2007, EU-HUROMEX-2008, EU-HUNEX-Decathlon-2009, EU-DANUBIUS-2009 stb.). Részt vettek 2011-ben az EU CARPATHEX, NATO CODRII gyakorlaton.

Az önkéntes mentőszervezetek szakmai felkészültsége kiegészíti a katasztrófavédelem rendszerén belül dolgozó tűzoltó és polgári védelmi erőket. Speciális szaktudásukkal erősítik a lakosság életének és anyagi javainak védelmét.

Az országos polgári védelmi főfelügyelőség célul tűzte ki, hogy a katasztrófavédelem rendszerében mentésbe bevonható, különlegesen felszerelt és felkészült önkéntes mentőszervezetek és önkéntes területi polgári védelmi szervezetek részére egy (1) Szervezeti és Műveleti Irányelvet ad ki.


2. ábra: Önkéntes mentőszervezetek fejlesztésének lépései

A Szervezeti és Műveleti Irányelv alaprendeltetése az, hogy a mentésbe bevonható önkéntes mentőszervezetek és önkéntes területi polgári védelmi szervezetek (a továbbiakban összegezve: szervezetek) részére ajánlásként megfogalmazzon egy alapvető szakmai követelményrendszert. A BM OKF szándéka az, hogy a jövőben azon szervezetekkel működjön együtt, (2) azon szervezeteket kívánja a mentésbe, kárelhárításba bevonni, amelyek megfelelnek ennek a szakmai követelményrendszernek és (3) ez alapján minősíttetik magukat.

A szervezetek számára kidolgozott, a minimum szakmai követelményeket tartalmazó, hét szakterületet érintő rendszert a Szervezeti és Műveleti Irányelv tartalmazza:

1. az árvízvédekezési és -mentési képességek, komplex árvízi védekezés (javasolt létszám 55 fő),
2. a városi kutató- és mentő (USAR), műszaki mentő képességek,
3. vízimentési,
4. mentőkutyás,
5. búvár,
6. magasból-mélyből mentés, kötéltechnika.

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=polgarivedelem_minositesek

Az USAR szakterületen három minősítés adható ki: nehéz (javasolt létszám 55 fő), közepes (38 fő) és könnyű kategória. A (4) szakmai minősítést a BM OKF által kijelölt szakértői csoport végzi. A BM OKF (5) egységesíteni kívánja a BM OKF területi szerveinél megkötött együttműködési megállapodásokat. A cél, hogy a jövőben azon önkéntes mentőszervezetekkel szülessen megyei vagy fővárosi szintű együttműködési megállapodás, amelyek megfelelnek a Szervezeti és Műveleti Irányelvnek és alávetik magukat egy nemzeti minősítésnek. A megalakuló önkéntes területi polgári védelmi szervezeteknek felépítésükben és működésükben követniük kell a Szervezeti és Műveleti Irányelvet.


3. ábra: Nemzeti minősítés menete

A szervezetek nemzeti minősíttetése (6) első alkalommal egy rendszerbeállító gyakorlat keretében történik meg, amelyre egy bemutatkozó háttéranyagot (portfoliót) kell a szervezetnek benyújtania. A háttéranyaggal és a terepen végrehajtott gyakorlattal bizonyítani kell a Szervezeti és Műveleti Irányelvnek való megfelelést. (7) A megszerzett tudást az évente megtartott képzéseken és felkészítéseken, valamint bemutatókon frissíteni kell, szinten tartva a szervezet készültségét. A (8) minősítést ötévente teljeskörűen meg kell ismételni. A minősített szervezetek egy (9) igazoló okiratot (mentési igazolás/igazolvány) kapnak. Ez jogosítja a szervezetet arra, hogy mentésben vegyen részt, beléphessen lezárt kárterületre és ezzel igazolja azt is: eszközei alkalmazhatóak.

Az (10) önkéntes mentőszervezetek szakmai irányítását a BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelősége végzi, nyilvántartást vezet a minősítésekről. A (11) BM OKF külön együttműködési megállapodást egyik önkéntes mentőszervezettel sem köt, azt a területi szervek hatáskörébe utalja.

A nemzeti minősítésen átesett, önkéntes mentőszervezetekből integrálódott HUSZÁR Mentőszervezet:
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=polgarivedelem_huszar

Táblázat az önkéntes területi mentőcsoportok létszámadatairól és minősítéséről

Hírek Pályázatok Kérdések és válaszok Elérhetőségek