Piacfelügyelet

Piacfelügyeleti tevékenység

A piacfelügyeleti tevékenységet a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet alapozza meg.

A korábbi preventív szabályozás helyett egy nyitottabb piac érdekében utólagos ellenőrzésre, vizsgálatra van lehetőség. A piacfelügyelet lényege, hogy a hatóság az építési termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések és tűzoltó-technikai termékek vonatkozásában részben tervezett, részben bejelentések alapján konkrét ügyeket vizsgál ki piac-független szervként. Cél a fogyasztók, felhasználók és alkalmazók életének, egészségének és biztonságának védelme, biztonságos termékek forgalmazásának, beépítésének biztosítása.

A BM OKF informatikai hálózaton keresztül is kapcsolódik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH). A BM OKF a tudomására jutott tények alapján a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren (KPIR) keresztül tájékoztatja az NFH-t mindazon árukról, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek. Amennyiben a veszélyes termékekre az EU tagállamok figyelmének felhívása is szükséges a BM OKF az NFH útján kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX), amelynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén.

A BM OKF ellátja a tűzoltó-technikai termékek forgalomba hozatalának, forgalmazásának és beépítésének engedélyezését. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően lecsökkent a forgalmazási engedélyezési ügyek száma azokra a termékekre, amelyekre nincs sem uniós, sem hazai tűzvédelmi biztonságossági követelmény.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs folyamat során a BM OKF piacfelügyeleti hatósági jogkört kapott a tűzoltó-technikai termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések, továbbá építési termékek tekintetében. A változás célja az volt, hogy az európai gyakorlathoz igazodva az áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében a tagországok lehetőleg csökkentsék az adminisztratív akadályokat.

Ez a termékek forgalmazásával kapcsolatban azt jelenti, hogy a korábbi preventív ellenőrzésről (engedélyezés), át kellett térni, minél nagyobb mértékben az utólagos kontrollra. A termékek piacfelügyeleti jogkörének létrehozását az Európai Uniós csatlakozással összefüggésben megváltozott termékforgalmazási feltételek tették szükségessé. A korábbi engedélyezést (előzetes ellenőrzés) piacfelügyelet (utólagos ellenőrzés) váltotta fel. Az engedélyezési jogkör csak olyan termékek esetében maradt fenn, amelyekre műszaki előírás biztonságossági követelményt nem állapít meg.

A BM OKF és a katasztrófavédelmi kirendeltségek piacfelügyeleti hatósági jogkörben ellenőrzik a forgalomba vagy beépítésre kerülő tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, illetve építési termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőségét. A piacfelügyeleti tevékenység gyakorlatát - a nem megfelelő termékek kiszűrése érdekében - az ismert forgalmazók ellenőrzése, illetve a panaszok, bejelentések kivizsgálása, adja. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja, és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

A BM OKF 2004. óta működő piacfelügyeleti jogköréhez több nemzeti és EU jogszabály kapcsolódik melyek jelentős része megváltozott az elmúlt évek alatt.

Jogszabályi alapok:
  • a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) 47. § (1) g.) és 13/A. §
  • a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény
  • a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
  • az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
  • a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet
kapcsolódik még:
  • a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv)
  • 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól
  • az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. március 9.)
  • az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2001. december 3.)
  • a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2008. július 9.)
  • a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2008. július 9.)
  • az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2008. július 9.)
Hatáskör:

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet hatálya kiterjed:

  • tűzoltó-technikai termék gyártójára, forgalmazójára és javítójára,
  • tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, gyártójára, forgalmazójára,
  • építési termék gyártójára, forgalmazójára, beépítőjére.

A piacfelügyeleti hatóság és tevékenység célja, hogy forgalomba, használatba, beépítésre csak biztonságos termékek kerüljenek, illetve a kapcsolódó javítási, karbantartási tevékenységeket jogszabályoknak megfelelően és szakszerűen végezzék.

A piacfelügyeleti ellenőrzések:
  • tervszerű, ütemezett,
  • bejelentés alapján (hatósági, intézményi, egyéni),
  • akciók keretében (szakmai kiállításokon, vásárokon)
  • szervezett módon történnek.

A piacfelügyeleti ellenőrzési tervet minden évben meg kell küldeni az Európai Uniónak.

A piacfelügyeleti ellenőrzés kiterjedhet:
  • arra, hogy kitől (gyártó, forgalmazó, importőr) származik a termék;
  • arra, hogy a termék, mely gazdasági szereplő részére került értékesítésre;
  • a termék biztonságosságának ellenőrzésére,
  • a termék egészségre gyakorolt hatásának ellenőrzésre,
  • a termék megfelelőségének ellenőrzésére,
  • a termék dokumentációjának ellenőrzésére,
  • a jogsértéssel érintett felhasználók, fogyasztók számára,
  • a jogsértéssel érintett felhasználók, fogyasztók érdekei sérelmének mértékére,
  • a jogsértő állapot időtartamára,
  • a jogsértő magatartás kiterjedtségére és ismételt tanúsítására,
  • a jogsértéssel elért előnyök mértékére,
  • a forgalmazás módjára,
  • a jogsértéssel érintett termékről szóló tájékoztatók, leírások tartalmára,
  • a megfelelőségi igazolás, teljesítménynyilatkozat, vagy a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány tartalmára,
  • a jogsértéssel érintett termék árára,
  • a jogsértéssel érintett termékből gyártott, forgalomba hozott, forgalmazott, betervezett, beépített vagy felhasznált mennyiségre,
  • a jogsértéssel érintett termék műszaki specifikációknak való megfelelőségére,
  • a termék potenciális környezetkárosító hatására.
A piacfelügyeleti hatóság jogosult:
  • tájékoztatást kérni a gyártótól, a gyártó által meghatalmazott képviselőtől, az importőrtől és a forgalmazótól,
  • a helyszínen méréssel ellenőrizni a termék megfelelőségét,
  • laboratóriumi vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából, jegyzőkönyv felvétele mellett ingyenes mintát és ellenmintát venni,
  • a súlyos veszélyt jelentő terméket lefoglalni, és azt a jogsértést elkövető gazdasági szereplő költségére megsemmisíteni,
  • belépni a termék biztonságosságának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, akadályoztatás esetén a rendőrséget igénybe venni,
  • az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,
  • a biztonságossági vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel az áru forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha az áru biztonságosságához alapos kétség fér.
A piacfelügyeleti ellenőrzés módja:
  • helyszíni szemle,
  • adat, információ, irat bekérése,
  • meghallgatás.
A piacfelügyeleti eljárás lezárása:
A lefolytatott piacfelügyeleti ellenőrzések alapján a BM OKF Tűzvédelmi Főosztály országos hatáskörben az ellenőrzés alá vont termék, gyártó, forgalmazó, vonatkozásában az alábbi döntéseket hozhatja:

  • a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését írja elő,
  • széles körű tájékoztatást rendelhet el úgy, hogy a termék használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon - szükség esetén a rádiós vagy audiovizuális lineáris médiaszolgáltatásban vagy sajtótermékben - a fogyasztók vagy a felhasználók értesüljenek,
  • a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozhatja vagy megtilthatja, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezethet be,
  • a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását rendelheti el, és előírhatja az erről való tájékoztatást,
  • elrendelheti a termék visszahívását, vagy - ha ez indokolt - a gazdasági szereplőkkel együttműködve megszervezheti a termék fogyasztóktól vagy felhasználóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizheti ezek végrehajtását,
  • határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a gazdasági szereplőt azzal, hogy a gazdasági szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a piacfelügyeleti hatóságot,
  • a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a termék forgalmazását, értékesítését,
  • bírságot szabhat ki.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) forgalmazásra, beépítésre vonatkozó szabályai:

13. § (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell.

(2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha

  • a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja,
  • b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy
  • c) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik.
(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja.

(5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, (1)-(3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja.

(7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.

(8) Az (1)-(3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek.

Az építési termékekre vonatkozó – építésügyi – jogszabályok

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 41. § (1) bekezdése alapján építési célra anyagot, készterméket és berendezést csak a külön jogszabályban (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) meghatározott teljesítmény nyilatkozattal lehet forgalomba hozni vagy beépíteni. Az Étv. 41. § (2) bekezdése szerint az építési termék beépítésre akkor alkalmas ha:

  • a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy
  • b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy
  • c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek.

Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2. § 1. pontja (és a Ttv. 4. § j) pontja) szerint építési termék: minden termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét.

A R 5. §-a alapján az építési termékek alkalmazásának feltételei:

5. § (1) Az építési termék - a 7. §-ban felsorolt építési termékek kivételével - az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét
  • a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy
  • b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentumok egyike, vagy a dokumentumok összessége nem szolgáltat elegendő információt a teljesítménynyilatkozat kiállításához, a gyártó - választása szerint - a rendelkezésére álló dokumentumok felhasználásával, belföldi célú betervezés és beépítés céljából, a 8. § szerinti eljárással nemzeti műszaki értékelést, vagy a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt eljárás szerint az EGT területén történő felhasználás céljából, európai műszaki értékelést készíttethet.


Hírek Pályázatok Kérdések és válaszok Elérhetőségek